Jegyezz meg
[ Elfelejtett jelszó ]
 
 
Árfolyamok
1 CHF 287,44 HUF
1 EUR 323,72 HUF
1 USD 286,66 HUF
    Biztosítási szótár
    

Biztosítási szótár

Szótár

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V Z

A

abszolút önrészesedés: levonás jellegû önrészesedés, amelynek mértékét százalékban, vagy összegben (vagy mindkettoben) határozzák meg. Ha a kár összege az önrész mértékét nem éri el, a biztosító nem térít. Ha a kár nagyobb, mint az önrészesedés, a teljes kár meghatározott százalékát, vagy a meghatározott összeget a kárból levonják, és azt a biztosított maga viseli. 

adóigazolás: az adókedvezményben részesülõ és érvényben lévõ biztosítási szerzõdésekrol a biztosító adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást ad ki a tárgyévet követõ január hó 31. napjáig. 

adózás és biztosítás: a biztosító szolgáltatásai nem minõsülnek jövedelemnek, így a kifizetett összegek nem szja-kötelesek. (Kivéve: a felelõsségbiztosítás alapján fizetett jövedelempótló járadékokat.) További lényeges kedvezmény: a 10 évnél hosszabb tartamú élet- és nyugdíjbiztosítások éves díjának 20%-a, de: maximum 100 ezer forint a számított adóból levonható, illetõleg visszaigényelhetõ. 

ág: biztosítási ág 

ágazat: biztosítási ágazat 

ajánlat: a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerzõdéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben soha nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet keresõ szerzõdõ. Az ajánlat még nem szerzõdés; kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja. (szerzõdés létrejötte) 

akaraton-kívüliség: a biztosítási baleset-fogalom lényeges fogalmi eleme. Azt jelenti, hogy a biztosított akarat-elhatározása és a bekövetkezett biztosítási esemény között nincs okozati összefüggés.

alapbiztosítás: a legfontosabb kockázatokra kötött biztosítási szerzõdés, amelyhez kiegészítõ biztosítás-ok is köthetõk.

alkusz: (bróker vagy makler) olyan biztosításközvetítõ, aki a szerzõdés létrejöttét, fennmaradását a biztosítási védelmet keresõ megbízásából segíti. Gyakorlatilag az ügyfél ügynöke! Segítséget nyújt a biztosítási igény megfogalmazásához (ajánlat), a megfelelõ partner (biztosító) kiválasztásához, közremûködhet a díjbeszedésben és a kárrendezésben is. Az alkusz független: nem köthet olyan megállapodást, hogy az ajánlatokat csak egyetlen biztosítóhoz közvetíti. Az alkusz a biztosítótól kap jutalékot.

all risks: "minden kockázatra" kiterjedõ biztosítás. A szerzõdés nem a biztosítási eseményeket, hanem csak a kizárásokat tartalmazza. A biztosító minden olyan kárt megtérít, amelyet nem zár ki. Általában a szállítmány-, illetõleg az építési-szerelési biztosítások körében alkalmazott kockázatviselési forma. 

állampapír: az államadóságot, illetõleg annak egy részét megtestesítõ, a deficit finanszírozására kibocsátott értékpapír. Gyakorlatilag kockázatmentes befektetés, ezért a hatékony piacokon a legkisebb hozamot garantálja. Nálunk egyelõre fordítva van! A biztosítók befektetései jelenleg zömében az állampapírpiacon realizálódnak.

Állomány: a biztosító érvényes biztosítási szerzõdéseinek összessége. 

állománydíj: egy adott idõszakban érvényes biztosítások egyévi díja a biztosító statisztikáiban. 

alulbiztosítás: ha a vagyontárgy valóságos értéke meghaladja a szerzõdésben rögzített biztosítási összeget, következmény: a pro rata térítés. A premier risk biztosításoknál nem jöhet szóba a pro-rátázás. 

aránylagos kártérítés: pro rata 

átdolgozás: folyamatos kockázatviselést garantáló, szerzõdéskötési megoldás, amelynek során a régi szerzõdés - közös megegyezéssel - megszûnik, az új pedig - ezzel egyidõben - hatályba lép. Mivel két szerzõdésrol van szó, a megoldás különbözik a szerzõdésmódosítástól. 

átlagkár: üzletág-on belül az összes kifizetett kár és a bekövetkezett biztosítási események hányadosa.

AUDATEX: Németországban kifejlesztett számítástechnikai program a gépjármûkárok, javítási költségek egységes megállapítására, illetõleg becslésére. 

avultatás: a vagyontárgyak (pl. ingóságok, épületek, gépjármûvek) értékének az idõmúlás, illetõleg a fokozatos elhasználódás miatti csökkenése. Mértékét százalékban határozzák meg. Ha pl. egy gépkocsi - a kár idopontjában - 70%-os mûszaki állapotú, és totálkárt szenved, a károsult az újkori érték 70%-ára tarthat igényt. A fennmaradó 30% az avultatás mértéke, amelyet a tulajdonosnak kell viselnie.

 

B

baleset: a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépõ külsõ ok, amely vagyoni károsodást, személysérülést, betegséget, munkaképtelenséget, rokkantságot vagy halált okoz.

baleset-biztosítás: olyan biztosítási szerzõdés, amely a baleset bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított, vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére.

befektetési hozam: a díjtartalékokat a biztosító a pénzpiacon befekteti, és abból jelentõs hozamra tesz szert. Mivel azonban a díjtartalék az "ügyfelek pénze", a hozamok minimum 80%-a a biztosítottakat illeti meg. A biztosító azonban ennél magasabb %-ot is "kiígérhet" ügyfeleinek. A kiígért hozamokon felüli rész a biztosítót illeti meg, hiszen a befektetésekkel költségei is felmerültek; valamint így válik érdekeltté a minél eredményesebb befektetésben.

belépési kor: életbiztosításoknál a biztosítási szerzõdés hatálybalépése évének és a biztosított születési évének a különbözete.

bemutatóra szóló kötvény: a kedvezményezettjelölés során a szerzõdõ úgy is rendelkezhet, hogy az esedékessé váló szolgáltatást a biztosító a kötvény bemutatójának fizesse ki. Ilyen esetben a biztosító nem vizsgálja, hogy a kötvény hogyan jutott a kedvezményezett birtokába, a kötvény quasi értékpapírként funkcionál.

betegségbiztosítás: biztosítási szerzõdés, amelyben a biztosító azt vállalja, hogy a biztosított megbetegedése esetén meghatározott szolgáltatásokat teljesít: pl. viseli a kórházi ápolás költségeit, táppénz-kiegészítést vagy napi térítést nyújt stb. Sokak szerint helyes elnevezése: egészségbiztosítás.

betöréses lopás: a vagyonbiztosítási szerzõdésekben meghatározott biztosítási esemény - eltér a büntetõjogi meghatározástól. Fogalmi elemei általában a lezárt helyiségbe való erõszakos vagy lopott, illetõleg hamis kulccsal történõ behatolás.

bizalmi orvos: a biztosító által megbízott szakértõ orvos, aki közremûködik az élet-, nyugdíj- vagy balesetbiztosítási kockázatok elbírálásában. Titoktartási kötelezettség terheli, ez alól csak a biztosított, illetõleg az ajánlattevõ adhat felmentést.

biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek szerinti csoportosítása. Két ága van: a nem-életbiztosítás és az életbiztosítás. Elterjedt angol nyelvû elnevezésük non-life illetõleg life.

biztosítási ágazat: a biztosítási ágon belül az azonos vagy hasonló kockázatok csoportja. (Pl. a nem-életbiztosítási ágon belüli ágazat a gépjármû-biztosítás.) .

biztosítási csalás: célzatos bûncselekmény, amelynek során a biztosítót tévedésbe ejtik, vagy tévedésben tartják, és ezzel kárt okoznak. (Btk. 318. §) büntetése: két évtõl nyolc évig terjedõ szabadságvesztés.

biztosítási díj: a biztosító kockázatviselésének ellenértéke. Összegét és esedékességét a szerzõdés rögzíti. Ha az esedékességtõl számított 30 nap elteltével (respiro) a díjat nem fizetik meg, a 30. napon a szerzõdés minden értesítés nélkül, automatikusan megszûnik, hacsak a felek nem állapodtak meg díjhalasztásban vagy hosszabb respiroban.

biztosítási érdek: vagyonbiztosítási szerzõdést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában valamilyen okból érdekelt. Ha az érdek megszûnik - pl. a tulajdonos a vagyontárgyat eladta - , az érdekmúlás miatt a biztosítási szerzõdés is automatikusan megszûnik.

biztosítási esemény: a szerzõdésben rögzített olyan jövõbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás jár. Meghatározásának egyik eszköze a kizárás. Biztosítási esemény lehet valamilyen károsító esemény (törés, betörés, tûz stb.), halál vagy meghatározott idopõnt elérése (életbiztosítás), testi sérülés, rokkantság (baleset-biztosítás).

biztosítási idõszak: a szerzõdésben megjelölt idõszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. Általában egy év, de lehet ettõl eltérõ idõtartam (általában rövidebb) is. A szerzõdés felmondásánál is nagy jelentõsége van.

biztosítási kötvény: kötvény

biztosítási összeg: a biztosítási szerzõdésben rögzített összeg, amely a biztosító szolgáltatásának felsõ határa. (alulbiztosítás, túlbiztosítás)

biztosítási szaktanácsadó: Engedéllyel rendelkezõ biztosítási szakértõ, aki meghívás alapján, díj ellenében nyújt a biztosítási tevékenységgel összefüggõ szaktanácsot, biztosításközvetítõként azonban nem járhat el.

biztosítási szerzõdési feltételek: törvény által szabályozott, minimális tartalmi kellékek, amelyeket minden biztosítási szerzõdésnek tartalmaznia kell.

biztosítási tevékenység: szigorúan szabályozott gazdasági, pénzügyi tevékenység. Szerzõdésen, jogszabályon vagy tagsági viszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a biztosító megszervezi a veszélyközösséget, matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja a biztosítási díjat, meghatározott tartalékot képez, a kockázatokat átvállalja, és szolgáltatásokat teljesít. Biztosítási tevékenység csak elõzetes engedélyével folytatható.

biztosítási titok: minden olyan adat, információ és tény, amely a biztosító, az alkusz, vagy a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására és biztosítási szerzõdéseire vonatkozik. A felsorolt biztosításpiaci résztvevõket a titoktartási kötelezettség akkor is terheli, ha a szerzõdés - bármilyen okból - nem jött létre.

biztosítási törvény: 1996. január 1-jén hatályba lépett magas szintû jogszabály. Teljes elnevezés: 1995. évi XCVI. törvény a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl. A biztosítás közjogának és állami felügyeletének szabályait tartalmazza. Módosítva 2003.-ban. Elnevezés: 2003. évi LX. Törvény.

biztosításközvetítõ: a biztosítóintézet és a biztosítási védelmet keresõ ügyfél között közvetítõ személy; tevékenysége a biztosítási szerzodés létrehozásában és fenntartásában való közremûködés. Munkájáért jutalékot kap. Pozícióját tekintve lehet ügynök vagy alkusz.

biztosító: biztosítási tevékenység folytatására jogosult szervezet. Szervezeti forma szerint háromféle lehet: biztosító részvénytársaság, biztosító szövetkezet vagy biztosító egyesület.

biztosító egyesület: önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon, egyesületi formában mûködõ, biztosítási tevékenységet végzõ szervezet. Kizárólag tagjai részére nyújt - tagsági díj ellenében - biztosítási szolgáltatásokat.

biztosító részvénytársaság: részvénytársasági formában mûködõ biztosító. Csak névre szóló részvényt bocsát ki.

biztosító szövetkezet: szövetkezeti formában mûködõ biztosító, alapításához legalább 50 tag kell.

biztosítópénztár: teljes nevükön: önkéntes, kölcsönös biztosítópénztárak. Biztosítási tevékenységet végzõ, sajátos egyesületi (pénztári) formában mûködõ, non-profit szervezetek. A biztosítási jogviszony a pénztárba való belépéssel jön létre, gyakorlatilag tagsági viszony. Három típusa létezik: a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az önsegélyezõ pénztár. Tevékenységüket állami hatóság felügyeli.

biztosított: a biztosítási szerzõdés fontos alanya. Az õ életét, testi épségét és vagyonát védi a biztosítás. Mindig õ (vagy az általa kedvezményezett) lesz jogosult a biztosító szolgáltatására, még akkor is, ha a díjat a szerzõdõ fizeti. Személye gyakran egybeesik a szerzõdõvel.

bonus: díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. A kedvezmény realizálódhat a díj egy részének visszafizetésével (pl. casco) vagy a következõ évi díj csökkentésével (pl. kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítás).

bróker: alkusz

 

C

casco: jármûtestek törésbiztosítása, amely általában kiterjed az elemi károkra és a lopásra, illetõleg rongálásra is. Az autocasco a legismertebb, de van hajócasco, légijármu-casco... stb. is.

coinsurance: együttbiztosítás

CSÉB: a 60-as évek elején bevezetett csoportos élet- és baleset-biztosítási rendszer. Jellemzõje: az egységes díj, valamint a munkahelyi díjfizetés (levonás). Korszerûsített változatai már nemcsak tipizált igényeket elégítenek ki.

cselekvõképesség: jogképességnél szûkebb fogalom. Azt jelenti, hogy a cselekvõképes (természetes vagy jogi) személy saját elhatározásából válhat jogviszonyok alanyává: maga vállalhat kötelezettséget, illetõleg jogosultságokat. Gyakorlatilag szerzõdéskötési képességet jelent. A természetes személy - fõszabályként - 18 éves korától rendelkezik korlátlan cselekvõképességgel. Lásd még: cselekvõképtelenség, korlátozott cselekvõképtelenség.

cselekvõképtelenség: a cselekvõképesség hiánya. A cselekvõképtelen személy nem köthet szerzõdéseket, nevében törvényes képviselje jár el. Cselekvõképtelen az a kiskorú, aki 12. életévét még nem töltötte be, vagy akit a bíróság - életkorától függetlenül - cselekvõképességet kizáró gondnokság alá helyezett. Lásd még: korlátozott cselekvõképtelenség.

 

D

devizabiztosítás: olyan biztosítási szerzõdés, amelynek díját devizában kell fizetni, és a biztosító szolgáltatása is devizában jár. A magyar deviza-szabályok - belföldi számára - az MNB elõzetes engedélyéhez kötik az ilyen szerzõdések érvényességét.

díjelõírás: a naptári évben fizetendõ biztosítási díj összege. Alacsonyabb, mint az állománydíj, mert az évközben megkötött szerzõdések díjelõírásaiban csak annyi havi díj szerepel, amennyi a megkötéstõl az év végéig még hátravan.

díjfelszólítás: az esedékes biztosítási díj megfizetésére irányuló írásbeli felszólítás a respiron belül. Ilyen esetben a biztosító kockázatviselése további 30 nappal meghosszabbodik.

díjfizetés: a biztosítási díj szerzõdésben vállalt megfizetése. A díj a biztosítási idõszak egészére, egy összegben és elõre esedékes, de a szerzõdések általában havi díjfizetést (gyakorlatilag: részletfizetést) tesznek lehetõvé. A díjfizetés elmulasztása a szerzõdés megszûnését eredményezi.

díjhalasztás: az esedékes díj késobbi idopõntban történõ megfizetésére vonatkozó megállapodás, amely csak írásban érvényes. A díjhalasztás tartama alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.

díjkalkuláció: matematikai és statisztikai módszer, amellyel a biztosítói kockázat ellenértékét, a biztosítási díjat számítják ki. Kiterjed a kockázati díj, valamint a vállalkozói díj meghatározására.

díjkintlévõség: a biztosítók mérlegében aktívaként szereplõ, a tárgyévben esedékessé vált, de be nem folyt díjak összege.

díjmentes leszállítás: lehetõség az életbiztosítások fenntartására díjfizetés nélkül is. A tartam változatlan marad, a biztosítási összeg azonban az addig már befizetett díjak által fedezett mértékig (általában jelentõsen) lecsökken.

díjmentesítés: a biztosítási esemény bekövetkezett (pl. rokkantság), de a "többi", még be nem következett biztosítási eseményre (pl. halál, elérés) a szerzõdés díjfizetés nélkül is hatályban marad.

díjnyugta: a biztosításközvetítö vagy a biztosító képviselõje által kiállított okirat, amely a biztosítási díj befizetését igazolja. Csak a "személyes" díjbefizetéskor állítják ki, egyéb esetekben a biztosítási díj befizetését a befizetési csekk vagy a bankszámlakivonat igazolja.

díjszabás: az egyes biztosítási szerzõdésfajták alapdíjait, díjpótlékait, engedményeit tartalmazó díjtáblázat, tarifa.

díjtartalék: az életbiztosítási díjakból képzett elkülönített tartalék, amely a késõbb bekövetkezõ biztosítási események (halál, elérés) kapcsán járó szolgáltatások fedezésére szolgál. A tartalékokat a biztosító befekteti, és a hozamok minimum 80%-át köteles visszajuttatni a biztosítottainak. Mód van a díjtartalék visszavásárlására is.

direkt biztosítás: vagyonbiztosítás, amely a tulajdonos vagy az érdekelt személy vagyontárgyait közvetlenül védi. Pl. épületek tûzbiztosítása, betörés-biztosítás, casco. A vagyonbiztosítások másik csoportja a felelõsségbiztosítás.

diszkontálás: egy késobbi idõpontban esedékes összeg értékének kamatos kamatozással történõ kiszámítása.

   

E

egészségbiztosítás: betegségbiztosítás

egészségi nyilatkozat: az élet- és betegségbiztosítások kockázat-elbírálását segítõ kérdoív. Valóságnak megfelelõ kitöltésével tesz eleget a biztosított a közlési kötelezettségének.

egyezség: polgári jogi szerzõdés, amelyben a felek arról állapodnak meg, hogy a jogosult az egyezségben rögzített összeget követelésének végleges kielégítéseként elfogadja, s további igényeirol lemond.

együttbiztosítás: (coinsurance) a kockázatok két vagy több biztosítóintézet által történõ közös vállalása, elõre meghatározott arányok szerint. A kötvényt a vezetõ biztosító állítja ki, és a lebonyolítást is elvégzi.

elérési biztosítás: meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerzõdés, amelynek alapján a biztosító csak a tartam végén teljesít.

életbiztosítás: olyan szerzõdés, amelyben a biztosítási esemény a biztosított halála, vagy meghatározott idopont (életkor, nyugdíjbavonulás... stb.) elérése. Az életbiztosítási összeg felvételére mindig a kedvezményezett jogosult.

elõzetes fedezetigazolás: a (kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosításhoz) kapcsolódó dokumentum, amelyben a biztosító - az üzembentartó kérésére - elõzetesen elvállalja a kockázatokat. Az elõzetes fedezetigazolással oldható meg, hogy a vásárolt vagy a vagyontárgy olyan tartozéka, amely a rendeltetésszerû használatot segíti, vagy komfortosabbá teszi. A vagyontárgy értékét, és így általában a biztosítási díjat is növeli.

érdekmúlás: jogi hatást kiváltó tény a biztosítási szerzõdésben. Ha a (biztosítási érdek) megszûnik, a biztosítási szerzõdés is automatikusan megszûnik.

értékcsökkenés: a vagyontárgyban keletkezett károk helyreállítása, kijavítása után visszamaradt, esztétikai, használati vagy forgalmi értékét csökkentõ tényezõ (écs). A károkozó ezt a kártételt is köteles megtéríteni.

 

F

felelõsségbiztosítás: ellentétben a direkt biztosítással, a biztosított által mások vagyonában okozott károkra nyújt fedezetet. A felelõsségbiztosítás a kártérítési kötelezettség alól mentesíti a károkozót, a szerzõdésben meghatározott esetekben.

felmondás: a biztosítási szerzõdést bármelyik fél egyoldalúan is felmondhatja, de csak a biztosítási idõszak végére, azt legalább 30 nappal megelõzõen, és írásban.

futamidõ: hibásan alkalmazott banki kifejezés a biztosításban. A határozott idõszakra megkötött biztosítási szerzõdés érvényességi tartamát jelenti.

függõkár: olyan biztosítási eseménybõl származó kár, amelyet a biztosítónak már bejelentettek, de a kárügy végleges lezárása még nem történt meg.

függõkár-tartalék: tételesen káronként képzett biztosítástechnikai tartalék, amelynek az a célja, hogy fedezetet nyújtson a függõkárokra.

 

G

garancia alap: Kártalanítási Számla

gyorsított kárrendezés: számla nélküli kárszámítási és teljesítési eljárás, amikor a kárszemle során megállapítják a javítás és az egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult - egyezséggel - követelése kielégítéseként elfogadja.

 

H

hitelbiztosítás: a hitelezésbõl eredõ kockázatok és károk fedezetéül szolgáló biztosítási forma. A biztosított mindig a hitelezõ.

hitelfedezeti biztosítás: a hitelintézet vagy a hitelezõ által - a tartozás biztosítékául - követelt biztosítási szerzõdés. A biztosított mindig az adós, aki az esetleges biztosítási szolgáltatást már a szerzõdéskötéskor a hitelezõre engedményezi.

hitellevél: a gépjármû-biztosítás területén, és ma már egyre ritkábban alkalmazott kárrendezési megoldás. A károsult nem készpénzt kap, hanem egy - a javítómûhelynek címzett - hitellevelet, amelynek alapján a javítást elvégzik, és utólag a biztosítóval, mint adóssal elszámolnak.

 

I

idõszakos biztosítások: határozott idõre kötött biztosítási szerzõdések. A biztosító csak a szerzõdésben naptárilag - év, hó, nap, óra, perc - megjelölt idoszakra vállalja a kockázatot. Az idõszak leteltével a szerzõdés automatikusan megszûnik.

indexálás: a szerzõdésben rögzített értékkövetési módszer, amelynek alapján a biztosítási díj vagy a biztosítási összeg meghatározott mértékkel automatikusan, a szerzõdés módosítása nélkül változik. Mértéke általában az inflációtól, vagy a hivatalos mutatóktól (pl. KSH) függ.

intervenció: a biztosító hivatalos lépése, amely az elmulasztott díjak beszedését, a biztosítási szerzõdés fenntartását szolgálja.

írásbeliség: a biztosítási szerzõdések jogának egyik legfontosabb eleme. A biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos jognyilatkozatok csak írásban érvényesek!

ismeretlen üzembentartó: ha a kárt gépjármû okozta, de az üzembentartó személye nem állapítható meg, a károsult kárát a MABISZ a Kártalanítási Számla terhére megtéríti. Nem térülnek meg azonban az ismeretlen üzembentartó által a gépjármûben, az útban, az út tartozékaiban, közmûvekben, valamint a reklámhordozókban okozott károk.

ittasság: a jogi és szerzõdési gyakorlatban a 0,8 ezrelékes véralkohol szintet elérõ alkoholos befolyásoltság. A biztosítási szerzõdésekben általában mentesülési ok.

 

J

járadék: rendszeresen (általában havonként) esedékessé váló szolgáltatás, amelyet a járadékra jogosító körülmények fennállásáig, vagy élethossziglan folyósítanak. A biztosító által folyósított járadék lehet járadékopción alapuló vagy jövedelempótló.

járadékopció: egyes életbiztosításoknál az a kikötés, amely szerint a biztosított vagy a kedvezményezett az esedékessé váló egyszeri biztosítási összeg helyett élethossziglan, vagy meghatározott idõtartamon át rendszeres járadékra jogosult.

jármû önkényes elvétele: bûncselekmény (Btk. 327. §), amelyet az követ el, aki idegen jármûvet mástól úgy vesz el, hogy közben nem vezérli tulajdonszerzési szándék, csak pl. az idõleges jogtalan használat. Ha a cselekmény tulajdonszerzési célzattal is párosul, akkor a minõsítés: lopás (Btk. 316. §).

jelzálog: az ingatlanokra bejegyzett jog, amely szerint a tulajdonos csak korlátozottan rendelkezhet a vagyontárgy felett. Általában a hitelek vagy egyéb követelések biztosítékául kötik ki, és bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyv).

jogalap-elbírálás: döntési folyamat, amelynek során a biztosító arról nyilatkozik, hogy a bejelentett káreset a szerzõdés szerint biztosítási eseménynek minõsül-e, illetõleg nem áll-e fenn mentesülés. A jogalap-elbírálás során dönt a biztosító az esetleges kármegosztás alkalmazásáról is.

jogvédelmi biztosítás: a szerzõdés a biztosított részére anyagi vagy természetbeni segítséget nyújt az ellene indított polgári-, büntetõ-, szabálysértési ügyekben. A szolgáltatás általában a költségek átvállalásával, ügyvéd állításával realizálódik.

jövedelempótló járadék: a károkozó vagy a felelõsség-biztosítója által folyósított járadék, amely a károkozás miatt kiesett jövedelem pótlásával igyekszik helyreállítani az eredeti állapotot. Az ilyen járadék is jövedelem, ezért a személyi jövedelemadó számításánál figyelembe kell venni.

jutalék: a biztosító a biztosításközvetítõ eredményes munkáját, a szerzõdés létrejötte vagy fennmaradása érdekében kifejtett tevékenységét jutalékkal honorálja. A jutalék megállapítható szerzõdésenként (darabjutalék) is, de általában a biztosítási összeghez igazodik.

 

K

kamatrés: vagy kamatmarge. A technikai kamat és a befektetési hozam közötti különbség.

kárbejelentés: a biztosított hivatalos lépése, amellyel a biztosítási esemény bekövetkezését bejelenti a biztosítónak. A szerzõdés tartalmazza azt a határidõt, amelyen belül a kárbejelentést meg kell tenni. Elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A határidõ elmulasztása egyébként nem jogvesztõ.

kárenyhítés: a már bekövetkezett kár biztosítási esemény károsító hatásait csökkentõ magatartás. Ellentétben a kármegelõzéssel ez a kötelezettség szerzõdési kikötés nélkül is terheli a károsultat!

kárgyakoriság: mutatószám, amely azt jelzi, hogy egy adott idõszakban (általában egy év alatt) a biztosított személyek és tárgyak közül hánynál következett be biztosítási esemény.

kárhányad: a biztosító díjbevételének és a kifizetett károknak egymáshoz való arányát fejezi ki. Általában szerzõdéstípusonként, ágazatonként mérik.

kárkori érték: a biztosított vagyontárgy értéke a biztosítási esemény bekövetkezésekor.

kármegelõzés: olyan magatartás, amely a károk biztosítási események bekövetkezésének megakadályozására irányul. A kármegelõzési teendõk a biztosítottat csak akkor terhelik, ha ezt a szerzõdésben kikötötték. Pl. a vagyonvédelmi berendezések alkalmazása a betöréskárok megelõzésére. (kárenyhítés)

kármegosztás: a károkozásért való felelõsség százalékos megosztása a károkozásban részt vevõk között. Ha például a bekövetkezett ütközésért "A"-t 70%-ban, "B"-t pedig 30%-ban terheli a felelõsség, akkor "A" (illetõleg felelõsségbiztosítója) "B" kárának 70%-át, míg a "B" részes "A" kárának 30%-át köteles megtéríteni. A közrehatási százalékok összege természetesen nem haladhatja meg a 100-at.

káronszerzés tilalma: a károsultat a károkozó olyan helyzetbe köteles hozni, mintha a károkozás meg sem történt volna. A károsult nem gazdagodhat a károkozás kapcsán. Ha egy 70%-os mûszaki állapotú gépkocsi totálkára esetén a károsult egy új (100%-os) autó értékét kapná, elõnyösebb helyzetbe kerülne, mint a károkozás elõtt. A káronszerzés tilos. A 30%-os különbözetet a károsultnak kell viselnie. (avultatás)

Kártalanítási Számla: a MABISZ által kezelt alap a garancia alap. Ebbõl térítik meg a biztosítással nem rendelkezõ, gépjármû üzembentartók által okozott károkat. A számla fedezi az ismeretlen üzembentartó által okozott, elsõsorban személyi sérüléses károkat is.

kedvezményezett: az életbiztosítási összeg felvételére jogosult, szerzõdésben megnevezett személy.

kizárás: a biztosítási esemény meghatározásának módszere. Egyes kockázatokat a szerzõdés kizár a biztosítási fedezetbõl, így bekövetkezésük esetén a biztosító nem fizet, mivel a kizárt esemény nem biztosítási esemény. Pl. a casco biztosítás térít a gépkocsi töréskára esetén, de kizárja a térítést, ha a törés versenyen, vagy versenyre felkészülés során következett be. A verseny közben bekövetkezett törés nem biztosítási esemény! (mentesülés)

kockázat: a károkozó véletlen események bekövetkezésének lehetõsége. A kockázatot káresélynek is nevezzük.

kockázat-elbírálás: elemzési, értékelési folyamat, amelynek során a biztosító arról dönt, hogy az (ajánlat)-ban rögzített kockázatot elvállalja-e, illetoleg milyen biztosítási díjért vállalja.

kockázati díj: a biztosítási díj azon része, amely az átvállalt kockázatból származó károk fedezetéül szolgál. Ebbõl a díjrészbõl fizetik a biztosítottaknak járó szolgáltatásokat, s ebbõl képzik a függõ károk tartalékait is. Nettó díjnak is nevezik, mert nem tartalmazza a vállalkozói díj részt.

kockázati életbiztosítás: meghatározott tartamra kötött életbiztosítási szerzõdés, amelynek alapján a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a biztosított - a biztosítás tartama alatt - elhalálozik.

kompozit biztosító: olyan biztosító, amely mind a life, mind a non-life ág mûvelésére jogosult. A biztosítási törvény 1996. január 1-jei hatálybalépése után hazánkban kompozit biztosító nem alapítható. A hatálybalépés elõtt már kompozit engedéllyel rendelkezõ biztosítók azonban mindkét ágat tovább mûvelhetik.

kötelezõ biztosítás: a biztosítási szerzõdés megkötése mindig önkéntes. Bizonyos esetekben azonban a törvény a biztosítási szerzõdés megkötését kötelezõvé teheti. Legismertebb formája a kötelezõ gépjármû felelõsség-biztosítás, de biztosításkötési kötelezettségük van pl. a magánnyomozóknak, állatorvosoknak, ügyvédeknek, utazási irodáknak is.

kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítás: Magyarországon gépjármû - és segédmotoros kerékpár - csak akkor vehet részt a forgalomban, ha üzembentartója érvényes felelõsségbiztosítással rendelkezik. A biztosítás bármelyik - ilyen üzletággal foglalkozó - biztosítónál megköthetõ. A szerzõdés megkötését a hatóságok - közülük a rendõrség - is ellenõrzi. Ha az üzembentartó a díjat nem fizeti meg, az esedékességtol számított 30. napon a szerzõdés automatikusan megszûnik (respiro). Az üzembentartó által okozott károkat a Kártalanítási Számla terhére ilyenkor is megfizeti a MABISZ, de a kifizetett kártérítési összeget a károkozótól visszaköveteli (regressz).

kötvény: az ajánlat elfogadását, és a szerzõdés létrejöttét igazoló okirat. (A szerzõdés megkötését igazoló vény! ) Nem minõsül értékpapírnak, és elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. Csak egyetlen esetben "viselkedik" az értékpapírokhoz hasonlóan: ha az életbiztosítás kedvezményezettje a kötvény bemutatója.

kötvénykölcsön: az életbiztosítási szerzõdések alapján a biztosító által a visszavásárlási összeg erejéig nyújtott kölcsön.

közlési kötelezettség: a biztosított a szerzõdéskötéskor, a kockázatvállalás szempontjából lényeges, valamennyi körülményt köteles közölni a biztosítóval. Ezt a biztosító általában kérdõívekkel, adatlapokkal segíti. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan tényeket közöl, a biztosító mentesülésre hivatkozhat. (változásjelentési kötelezettség)

közös kár: a hajózásban használatos fogalom. Olyan kár, amely a kapitány utasítására a hajónak vagy a rakománynak közös veszélytol való megmentése, illetõleg a kár enyhítése érdekében keletkezett. Ezeket a károkat az érintettek közösen, arányosan viselik.

közvetlen perlés: felelõsségbiztosítás esetén a biztosító közvetlenül a károsultnak teljesít. Ha azonban perre kerül sor, a károsultnak a károkozó ellen kell pert indítania. Egyetlen kivétel: a gépjármûvek üzembentartóinak felelõsségbiztosításából származó követelése esetén a biztosító közvetlenül is perelhetõ.

 

L

lejárat: a biztosítási szerzõdésben naptárilag megjelölt idopont, amikor a szerzõdés megszûnik, vagy a szolgáltatás esedékessé válik. Pl.: (elérési biztosítás).

 

M

MABISZ: Magyar Biztosítók Szövetsége. 1990. november 14-én alakult országos szakmai érdekképviseleti szervezet. Az érdekvédelmi tevékenységen túl egyes szakmai feladatok ellátását koordinálja (oktatás, informatika, kármegelozés). A MABISZ kezeli a kötelezõ felelõsségbiztosításhoz kapcsolódó Kártalanítási Számlát, valamint mûködteti a nemzeti Zöld Kártya Büro-t. A havonta megjelenõ Biztosítás Szemle címû szaklap kiadója.

Magyar Aktuárius Társaság (MAT): az aktuáriusok szervezete, amely 1991-ben a MABISZ-on belül. Tagozatként alakult meg, majd 1995-ben önálló egyesületté vált. Tagjai magánszemélyek, akik aktuáriusként vagy az aktuáriusi szakmához közel álló területeken tevékenykednek a biztosítóknál, a hatóságoknál, a pénztáraknái, illetõleg a tudomány berkeiben.

Magyar Életbiztosítási Orvostani Társaság: (MÉBOT): az életbiztosítási orvostan szakértõinek 1994-ben megalakult szakmai egyesülete. Évente tart nemzetközi, tudományos kongresszusokat. Tagjain keresztül vesz részt a Nemzetközi Életbiztosítási Orvostani Társaság (ICLAM) munkájában. A világszervezet 1998-ban hazánkban tartja 19. kongresszusát.

malus: pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele - a biztosítási idoszakon belül - igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, pl. egy vagy több kárt okoz. A malus a következõ idõszak díjait növeli.

manipuláció: a biztosítási szóhasználatban szakkezelést jelent, amelynek során a beérkezett ajánlatban jelzett kockázatokat a biztosító elbírálja, megállapítja a díjat, és kötvényt állít ki.

maradékjogok: olyan, az életbiztosítási szerzõdésekben rögzített jogosultságok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetõleg a szerzõdésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszûnése esetén is fennmaradnak. (visszavásárlás, díjmentesítés)

maradványérték: a totálkárossá vált vagyontárgyak roncsainak, gazdaságosan már nem javítható maradványainak értéke, amelyet a kárkori értékbõl le kell vonni.

mentesülés: Ha a biztosítási esemény bekövetkezett, a biztosító csak akkor mentesülhet a fizetés alól, ha a kárt a biztosított vagy a szerzõdõ, illetõleg a közös háztartásban élõ hozzátartozók szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták. A súlyos gondatlanságot megvalósító tényállásokat a szerzõdés rögzíti (pl. ittas vezetés). A mentesülési okot mindig a biztosítónak kell bizonyítania, arra a biztosított nem kötelezhetõ.

minimális díj elve: a biztosítási törvény által rögzített szabály, amely szerint a biztosítónak legalább olyan mértékû díjat kell kalkulálnia, amely elõreláthatóan fedezetet nyújt valamennyi vállalt kötelezettség teljesítésére, és a biztosító költségeire. (Nyereséget, hasznot tehát nem kötelezõ kalkulálni!)

módozat: meghatározott kockázatokra kidolgozott biztosítási szerzõdések.

munkáltatói felelõsségbiztosítás: a biztosítási szerzõdés alapján a biztosító - a munkáltató helyett - megtéríti azokat a károkat, amelyekért az üzemi baleset, esetleg foglalkozási megbetegedés miatt felelõsséggel tartozik.

 

N

nem vagyoni kár: a károkozónak (felelõsségbiztosítónak) a bizonyított vagyoni károkon túl a károsult nem vagyoni kárait is meg kell térítenie. Ilyen károk adódhatnak pl. súlyos esztétikai sérülésekbol, az életvitel elnehezülésébol, a hozzátartozók elvesztési miatti traumákból.

nem-életbiztosítás: az életbiztosítási ágba nem tartozó ágazatok, pl.: vagyonbiztosítás, felelõsségbiztosítás.

 

O

önbiztosítás: pontatlan szakmai zsargonszó. Azt a magatartást jelzi, amikor a személy pénzeszközök vagy áruk tartalékolásával próbálja a kockázatból eredõ károkat közömbösíteni.

öngondoskodás: olyan elõrelátó, tervszerû emberi magatartás, amely a bizonyosan bekövetkezõ, vagy a váratlan események vagyoni hatásait igyekszik kiküszöbölni. Egyik eszköze a biztosítás.

önrészesedés: a kár azon része, amelyet a szerzõdés alapján a biztosított magára vállal. Minél nagyobb a vállalt önrészesedés, annál alacsonyabb lesz a biztosítás díja. Fajtái: az abszolút önrészesedés és az integrál önrészesedés.

 

P

panaszügyintézés: a biztosító döntései ellen reklamációt lehet benyújtani az érintett biztosítóintézethez. Valamennyi társaság önálló panasz-ügyintézési apparátust mûködtet. Az ügyfél-tájékoztató megjelöli a panaszfórumokat.

pénzmosás: az illegálisan - fõleg a feketegazdaságból - származó pénzösszegek banki és biztosítási csatornákon való átfuttatása és "legalizálása".

premier risque: a francia kifejezés fordítása: elsõ kockázatra szóló biztosítás, a magyar terminológiában határösszeg-biztosításként honosodott. A biztosító a szerzõdésben rögzített határösszeg erejéig téríti a károkat, és nem vizsgálja az esetleges alulbiztosítást. Ha a biztosított a lakásban tartott 500 ezer forint értékû ékszereit - határösszeg biztosítással - 100 ezer forintra biztosítja, és minden ékszert ellopnak, a biztosító csak 100 ezer forintot fizet, de nem alkalmaz pro rata térítést.

Keresés



Nyugdíjprogram
adójóváírással!
Részletek itt!

AEGON Lakástakarék